A Fidesz–KDNP mielőbbi alkotmánybírósági vizsgálatot kér az NVVH szabályozásáról
A Fidesz–KDNP az Alkotmánybíróságtól kéri a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szabályozását támadó utólagos normakontroll-indítvány mielőbbi napirendre tűzését. A frakciószövetség korábban 46 oldalas beadványban fordult a testülethez, álláspontja szerint az NVVH-ról szóló szabályozás több ponton sérti az Alaptörvényt.
A Fidesz–KDNP azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy mielőbb tűzze napirendre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szabályozásával kapcsolatos utólagos normakontroll-indítványt.
A 2026. október 2-án nyilvánosságra került újabb fejlemény szerint Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője levélben fordult az Alkotmánybírósághoz, és a Fidesz–KDNP által korábban benyújtott indítvány mielőbbi megtárgyalását sürgeti.
Korábban már megtámadták az NVVH szabályozását
Az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése nem most kezdődött. A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója korábban egy 46 oldalas utólagos normakontroll-indítványban támadta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról és működéséről szóló szabályozást.
A kezdeményezők álláspontja szerint a jogszabály összesen 13 alaptörvényi rendelkezést sért. Ennek megállapítása azonban az Alkotmánybíróság feladata: a Fidesz–KDNP beadványában szereplő érvek jelenleg az indítványozók jogi álláspontját jelentik, nem az Alkotmánybíróság megállapításait.
A Fidesz túl szélesnek tartja az NVVH jogosítványait
A Fidesz az NVVH működésével kapcsolatban több súlyos alkotmányossági kifogást fogalmazott meg. A párt álláspontja szerint a hivatal létrehozásával olyan büntetőhatalmi jogosítványok összpontosultak egy új szervezetnél, amelyek megfelelő kontroll hiányában alapjogi és jogállamisági problémákat vethetnek fel.
A frakcióvezető közleményében többek között az eljárás alá vont személyek megfigyelésére, a vagyont érintő intézkedésekre, a vállalkozások működését érintő lehetőségekre, valamint a jogorvoslati garanciákra hivatkozott.
Ezek a Fidesz–KDNP által megfogalmazott kifogások. Az alkotmányossági kérdésekben érdemi jogi következtetést az Alkotmánybíróság döntése alapozhat meg.
Politikai vita is kialakult az NVVH körül
Az NVVH működése az elmúlt időszakban intenzív politikai vita tárgyává vált. A Fidesz kommunikációjában következetesen az „ÁVH” elnevezést használja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalra, történelmi párhuzamot vonva az egykori Államvédelmi Hatósággal.
A Fidesz hivatalos honlapján külön, úgynevezett „ÁVH-figyelő” felületet is létrehozott, amely az NVVH-val és annak vezetőivel foglalkozik.
Az NVVH vezetése ezzel szemben visszautasította a hivatal munkatársait érő fenyegetéseket és megfélemlítési kísérleteket. A hivatal körüli politikai vita így az NVVH működésének első heteiben tovább erősödött.
A normakontroll jogi kérdés
Az utólagos normakontroll során az Alkotmánybíróság azt vizsgálhatja, hogy a már kihirdetett és hatályos jogszabály rendelkezései összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel.
Az eljárás jelentősége ezért túlmutat a hivatal körül zajló napi politikai vitán. Amennyiben az Alkotmánybíróság érdemben tárgyalja az indítványt, az NVVH jogállásának, hatásköreinek és eljárási szabályainak alkotmányossága kerülhet vizsgálat alá.
Egyelőre nincs alkotmánybírósági döntés
Az Alkotmánybíróság 2026. október 2-án elérhető nyilvános tájékoztatása alapján az NVVH szabályozását érintő ügyben egyelőre nem jelent meg érdemi döntés.
A Fidesz–KDNP most azt szeretné elérni, hogy a testület mielőbb foglalkozzon a már benyújtott normakontroll-indítvánnyal.
Az eljárás későbbi szakaszában ezért különösen fontos lesz, hogy az Alkotmánybíróság napirendre tűzi-e az ügyet, és amennyiben igen, milyen alkotmányossági következtetésre jut az NVVH-ra vonatkozó szabályozással kapcsolatban.
Az MNVVH.hu követi az alkotmánybírósági eljárást
Az MNVVH.hu az NVVH működésével kapcsolatos politikai állításokat és az azokhoz kapcsolódó jogi eljárásokat egymástól elkülönítve követi.
Az Alkotmánybíróság előtt folyó eljárás további fejleményeiről – különösen az ügy napirendre tűzéséről, az esetleges végzésről vagy érdemi határozatról – a testület hivatalos közlései alapján számolunk be.