Megnevezte első négy ügyét az NVVH
Négy folyamatban lévő büntetőügyet vont saját hatáskörbe a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. A vizsgálatok a tartózkodási engedélyek megszerzésétől az önkormányzati és állami beruházásokhoz kapcsolódó korrupciós gyanúkon át a Szuverenitásvédelmi Hivatal több milliárd forintos kommunikációs és rendezvénykiadásaiig terjednek.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) nyilvánosságra hozta azt a négy folyamatban lévő büntetőügyet, amelyet működésének kezdetén saját hatáskörbe vont. A hivatal büntetőeljárási jogosultságai szeptember 27-én léptek életbe, ezt követően kerülhetett sor az első ügyek átvételére.
Az első három eljárás átvételéről Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes a Központi Nyomozó Főügyészséget, a negyedik ügyről pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjét tájékoztatta.
Tartózkodási engedélyek és politikai kapcsolatok
Az első ügy munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzésével kapcsolatos. Az eljárásban befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúját vizsgálják.
A közölt információk szerint a gyanú lényege, hogy vezető politikai szereplőkhöz szorosan köthető személyekből álló csoport anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalhatta külföldiek munkavállalási célú tartózkodási engedélyeinek ügyintézését. A feltételezés szerint azt ígérhették ügyfeleiknek, hogy az általuk intézett kérelmek esetében biztosítható a szükséges vízumok, illetve engedélyek megszerzése.
Az NVVH ebben az ügyben többek között azt vizsgálhatja, hogy politikai kapcsolatok felhasználásával történt-e beavatkozás a hatósági ügyintézésbe, illetve kapcsolódott-e ehhez jogellenes előnyszerzés.
Parkfenntartás és közétkeztetés: önkormányzati korrupció gyanúja
A második átvett eljárás önkormányzati kiadásokhoz, ezen belül parkfenntartási és közétkeztetési közbeszerzésekhez kapcsolódik. Az ügyben vesztegetés, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja merült fel.
A gyanú szerint egyes, önkormányzati megbízásokat elnyerő vállalkozások azért adhattak jogtalan előnyt politikai szereplőknek, hogy hosszabb távon is hozzájussanak a közpénzből finanszírozott megrendelésekhez. Az érintett politikusok önkormányzati vagy párton belüli pozíciójuk révén lehettek képesek befolyásolni a döntéseket.
A hivatal közlése alapján az eljárásban vizsgált feltételezett korrupciós mechanizmus több politikai cikluson és politikai oldalon átívelő gyakorlatot tárhat fel, a vesztegetésre fordított összegek pedig összességében milliárdos nagyságrendűek lehetnek.
Állami beruházások és több milliárd forintos jogtalan előny gyanúja
A harmadik ügy egy állami tulajdonú vállalat beruházásaihoz, valamint állami finanszírozású fejlesztésekhez kapcsolódik. Az eljárás tárgya hivatali vesztegetés elfogadásának és további bűncselekményeknek a gyanúja.
A gyanú szerint egy, a fejlesztésekért és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyeletéért felelős miniszter állami beruházásokhoz kapcsolódó szerződésekért cserébe, közvetítők bevonásával több milliárd forintnyi jogtalan előnyhöz juthatott.
Az eljárás egyik központi kérdése lehet annak feltárása, hogy a közpénzek és az állami tulajdon feletti döntési jogosultságokat felhasználhatták-e magánvagyon gyarapítására, valamint sérülhetett-e a piaci verseny az érintett beruházások odaítélése során.
Több mint 3,6 milliárd forint a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerződéseiben
A negyedik ügyben a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) kommunikációs és rendezvénykiadásai kerültek a vizsgálat középpontjába. Az eljárásban hűtlen kezelés gyanúját vizsgálják.
A közölt adatok szerint az SZH 2024 és 2026 között három keretszerződés alapján több mint 3,6 milliárd forintot fizetett ki egy konzorciumnak kommunikációs termékek elkészítésére és rendezvények lebonyolítására.
A gyanú szerint a megrendelt szolgáltatások egy része az intézmény tevékenységéhez mérten indokolatlan lehetett. A vizsgálat szempontjából jelentős körülmény, hogy a hivatal saját szervezeti egységekkel is rendelkezett bizonyos kommunikációs feladatok ellátására.
Az NVVH ebben az ügyben azt vizsgálhatja, hogy az állami intézmény kommunikációs és rendezvénykiadásai okoztak-e vagyoni hátrányt, illetve kapcsolódhatott-e a kifizetésekhez jogellenes magánvagyon-gyarapodás.
Az első három ügy az ügyészségtől, a negyedik a rendőrségtől kerül át
Az NVVH tájékoztatása alapján az első három ügy átvételéről a Központi Nyomozó Főügyészséget értesítették, míg a Szuverenitásvédelmi Hivatal kiadásait érintő eljárás a Nemzeti Nyomozó Irodától kerül a hivatalhoz.
A vonatkozó szabályozás alapján az NVVH folyamatban lévő büntetőeljárásokat is saját hatáskörébe vonhat. A hivatal közlése szerint az ilyen döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.
A szervezet egyúttal jelezte, hogy számít az ügyekben eddig eljáró társhatóságok együttműködésére annak érdekében, hogy az eljárások átadása és átvétele minél gyorsabban és zökkenőmentesebben történjen meg.
Az előzetes bejelentés után most már az ügyek részletei is ismertek
Unger Anna, az NVVH elnöke korábban már jelezte, hogy a hivatal négy folyamatban lévő üggyel kezdi meg büntetőeljárási tevékenységét. A konkrét ügyeket azonban addig nem nevezték meg, amíg a szervezet erre vonatkozó törvényi jogosultságai életbe nem léptek.
A mostani bejelentéssel már az is láthatóvá vált, milyen típusú eljárásokkal indul az NVVH munkája: a négy ügy egyaránt érint állami és önkormányzati pénzeket, közbeszerzéseket, állami beruházásokat, hatósági eljárásokat és közpénzből finanszírozott kommunikációs kiadásokat.
Az MNVVH.hu az egyes ügyek további fejleményeiről külön hírekben számol be.